Szimpla

Szimpla I.

"Imázs vagy varázs, 
egy rongy, egy kabát,
és szürkén lóg le válladon,
szemedben sír a fájdalom,
vigyázz, ne törd meg a fényt,
útját ha állod macskakövön
egyensúlyozva a cipőmagányon,
s így ringatóznak a színek,
passzolva illathoz s a dalhoz
mit dúdolunk mázolt falaknak
a háromlábú székek közt,
míg felmelegít a bezárt láng
s míg  emlékünkbe zárjuk
holnapra egy poros palackba."

(2012.11.25.)

Szimpla II.

Mikor visszatérsz mindig úgy fogad,
régi az újban, borban az édes,
új színnel, hanggal csendülnek benne, 
képekről hullnak ezernyi fények. 

Talányba öltözött tárgyak és székek 
azt játszák ők még fontosak és épek,
és a zűrzavaros filmkockák alatt
új gondolatot festenek a falak.

(2012.11.26.)